Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Aktuális

Tisztelt Egyesületi Tagok! Kedves
Barátaim!

 

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége az elmúlt
időszakban több olyan jelentős eredményt ért el, mely kihatással van
közösségünk életére. Ezek sorában jogszabály módosítással járó döntésekis születtek, melyek értelmezéséhez, a gyakorlatban történő
eligazodáshoz kívánunk segítséget nyújtani azokkal az ismeretekkel és
praktikus tanácsokkal, melyeket a levelem mellékleteként csatolt
tájékoztató füzetben foglaltuk össze, melyet itt olvashattok.

1
JOGSZABÁLYMÓDÓSÍTÁSOK, TÁJÉKOZTATÓ ANYAGOK
2
1. Küszöbön az önkormányzati választás - Hasznos tudnivalók (nem csak) mozgáskorlátozott választópolgároknak
2019. október 13-a, az önkormányzati választások időpontja. Az esemény közeledtével fontos átgondolni, hogy a szavazni kívánó a választáson hogyan tud részt venni, például melyik szavazókörbe tartozik, érvényes személyi okmányokkal rendelkezik-e, vagy mozgáskorlátozott személyként hozzáfér-e a szavazóhelyiséghez. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) alapelvei között szerepel a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése. A választójog gyakorlása minden választót egyformán megillet, azonban e jog érvényesítése sokaknak akadályokba ütközik. Ehhez nyújt segítséget az alábbi összefoglaló.
A választójog gyakorlása az önkormányzati választáson
A választójog gyakorlására vonatkozó szabályokat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban. Ve.) foglalja össze. A törvény alapelvei között szerepel a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, a választás tisztaságának megóvására, a választási eljárásban való önkéntes részvételre, a jelöltek és a jelölő szervezetek között esélyegyenlőségre, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra, valamint a választási eljárás nyilvánosságára vonatkozó alapelvek mellett.
Ki rendelkezik választójoggal?
Választójoggal rendelkezik minden, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar és európai uniós állampolgár – ők választók és választhatók –, továbbá élhet a választási jogával a menekült, bevándorolt vagy letelepedett nagykorú személy is, azonban ők jelöltként nem indulhatnak a választáson.
Ki nem rendelkezik választójoggal?
Nem választhat és nem választható,
3
- aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll,
- akit a bíróság kizárt a választójogból, mert a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent (részlegesen korlátozó gondnokság alatt áll), illetve akinek, pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik (teljesen korlátozó gondnokság alatt áll).
Ha a bíróság a gondnokság alá helyezett személyt a választójogból nem zárja ki, ő a választójogát személyesen gyakorolja, e jog gyakorlásával kapcsolatosan önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet!
Mit kell tenni a szavazóköri névjegyzékre kerülés érdekében?
Minden választó automatikusan felkerül a lakóhelye szerinti település szavazóköri névjegyzékre.
Tartózkodási hely esetén az a választó, aki a választás kitűzése előtt legalább 30 nappal tartózkodási helyet létesített (és annak érvényessége a szavazás napjáig folyamatosan fennáll), átjelentkezéssel tartózkodási helyén szavazhat. Amennyiben a választó átjelentkezéssel szavaz (és bejelentett lakcímeiben változás nem történik), a következő önkormányzati választásig a tartózkodási helye szerinti névjegyzékben szerepel majd. (Vagyis kizárólag a tartózkodási helyén kitűzött időközi önkormányzati képviselő vagy polgármester választáson vehet részt.)
Hogyan lehet nemzetiségi önkormányzati képviselőre szavazni?
Aki az önkormányzati választásokon választójoggal egyébként rendelkezik, és a választást megelőzően nemzetiségi választóként regisztráltatta magát (felvetette magát az adott nemzetiség névjegyzékébe), részt vehet a nemzetiségi önkormányzati képviselő választásában.
Ki tekinthető fogyatékossággal élő választónak?
A Ve. határozza meg, e szerint fogyatékossággal élő választópolgár az, aki érzékszervi – így különösen látási, hallási képességét érintően –, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetve a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.
4
Milyen segítséget igényelhet a fogyatékos választó?
Választójogának gyakorlása érdekében kérheti:
- Braille-írással készült értesítő megküldését,
- könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldését,
- Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazását a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során,
- akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazását.
Ki adhat be mozgóurna iránti kérelmet?
Az a választó, aki szerepel a szavazóköri névjegyzékben, és mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt akadályozott.
Hogyan nyújtható be a mozgóurna iránti kérelem?
A helyi választási irodánál kérhető:
- legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napig levélben vagy elektronikus azonosítás nélkül elektronikus úton.
- a szavazást megelőző második napig személyesen vagy elektronikus azonosítással elektronikus úton.
- a szavazást megelőző második napon 16 órát követően elektronikus azonosítással elektronikus úton a szavazás napján 12 óráig.
De a szavazás napján, legkésőbb 12 óráig az illetékes szavazatszámláló bizottsághoz is benyújtható kérelem meghatalmazott útján vagy meghatalmazással nem rendelkező személy általi kézbesítéssel.
A mozgóurna iránti kérelemnek tartalmaznia kell a szavazókör területén lévő címet, ahova a mozgóurna kivitelét a választó kéri, ha az a lakcímétől eltér, valamint a mozgóurna-igénylés okát.
A mozgóurna igényléséről bővebben a Nemzeti Választási Iroda honlapján (https://www.valasztas.hu/mozgourna-igenylese) tájékozódhat.
Minden szavazóhelyiség akadálymentes?
Nem, de minden településen legalább egy szavazóhelyiségnek akadálymentesnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy ha egy településen csak egy szavazóhelyiség van, az biztosan akadálymentes. Ahol a településen belül több szavazóhelyiség van, ott a
5
mozgáskorlátozott választók számára biztosítani kell, hogy ott szavazhassanak, ahol akadálymentesen juthatnak el a szavazóurnáig.
Mi a teendő, ha az az egyetlen szavazóhelyiség mégsem akadálymentes?
Ha a választó az előzetes értesítés ellenére úgy tapasztalja, hogy a szavazóhelység nem akadálymentes, és ez által választójogát nem tudja, vagy kifejezhető nehézségek árán tudja gyakorolni, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordulhat a jogsértés megszüntetése érdekében. Kérelmében hivatkozhat arra, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 4. § b) pontja, illetve 8. § g) pontja értelmében a helyi önkormányzat a választások során nem biztosította a fogyatékos személyek számára az egyenlő esélyű hozzáférést, ezzel közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg, és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.
Honnan lehet megtudni, hogy a szavazóhelyiség akadálymentes?
A választási értesítő tartalmazza azt is, hogy a választónak kijelölt szavazóhelyiség akadálymentes-e. Amennyiben a kijelölt szavazóhelyiség nem akadálymentes, a Nemzeti Választási Iroda honlapján (https://www.valasztas.hu/szavazokorok_onk2019) megkereshető, hogy hol található akadálymentes szavazókör. A honlapon az akadálymentesen megközelíthető szavazókört egy kerekesszékes piktogram jelzi.
Mi a teendő, ha a választási értesítő nem érkezett meg?
Előfordulhat, hogy a választó nem kapja meg a választási értesítőt, ebben az esetben a helyi választási iroda nyújt segítséget. A lakóhely szerinti helyi választási iroda címe a Nemzeti Választási Iroda honlapján (https://www.valasztas.hu/elerhetosegek) kereshető.
Hogyan szavazhat, aki teljesen mozgásképtelen?
A választó, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, vagy a mozgáskorlátozottság a kezet érinti, két módon adhatja le érvényesen szavazatát.
- lehetőség van egy választott segítő személy segítségét kérni, vagy
- a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségét igénybe venni.
A választott segítő bárki lehet, családtag, barát, ismerős, és személyét nem kell előre bejelenteni. Egy segítő személyt a szavazatszámláló bizottság köteles beengedni a szavazóhelyiségbe.
6
A szavazatszámláló bizottság tagjai a pártok delegáltjai és független személyek közül kerülnek ki, egymást ellenőrizve látják el feladatukat, így biztosítva a választás titkosságát és a részvétel önkéntességét.
Mit tehet a segítő?
A segítő, illetve a bizottság két tagja szükség esetén segíthetnek a szavazólap kitöltésében. De a segítség minden esetben a választó által szabott határig terjed! Ha a választó nem tudja maga bejelölni a választását (nem tudja az X-et beírni a megfelelő rubrikába), akkor az ő utasításának megfelelően kell a segítőnek vagy segítőknek behúzni az X-et. Továbbá a segítség jelentheti csupán a választási lap borítékba helyezését vagy a boríték szavazóurnába bedobását is.
Vak vagy gyengén látó választók hogyan adhatják le szavazatukat?
Abban a szavazóhelyiségben, amelynek szavazóköri névjegyzékében olyan választó szerepel, aki legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon a Braille-írással ellátott szavazósablont igényelte, számára ezt biztosítani szükséges. A szavazás úgy történik, hogy a szavazatszámláló bizottság a választó szavazólapját belehelyezi a szavazósablonba, és így adja át a választó részére. A szavazást követően a választó a szavazólapot kiveszi a szavazósablonból, borítékba helyezheti és az urnába dobja, a szavazósablont pedig visszaadja a szavazatszámláló bizottságnak.
A választás során tapasztalt jogsértés esetén van-e lehetőség jogorvoslatra?
Igen, a választásra vonatkozó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással kifogással lehet élni. Kifogással élhet:
- a választó (központi névjegyzékben szereplő),
- a jelölt,
- a jelölő szervezet, továbbá
- az ügyben érintett személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet.
A kifogást személyesen, levélben, e-mailen, telefaxon lehet eljuttatni a választási irodához. Szóbeli előterjesztésre – személyesen jegyzőkönyvbevétellel – nincs mód. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik naptári nap 16.00 óráig megérkezzen. A határidő jogvesztő, mulasztás esetén nincs lehetőség igazolási kérelemre, kimentés előterjesztésére. A kifogás benyújtási
7
időpontjának az számít, amikor az megérkezik az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
A kifogás tartalmi elemeit illetően szigorú szabályok vannak érvényben. Ahhoz, hogy a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas legyen, a jogszabálysértést konkrétan meg kell jelölni. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a megsértett jogszabályt a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével kell pontosan feltüntetni [például a 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés d) pont a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése]. Nem elegendő tehát, ha a kifogás benyújtója csak általában hivatkozik a törvény megsértésére, hanem pontosan meg kell adni, hogy melyik jogszabályhely sérült az adott cselekmény kapcsán.
A kifogásban ki kell fejteni a panasz alapját (tényállás), hogy a megjelölt jogszabályhely hogyan sérült, milyen mulasztás történt vagy a jogszabály milyen okból nem érvényesült.
Nagyon fontos még, hogy a jogszabálysértéssel kapcsolatban a kifogás azt is tartalmazza, hogy mikor és hol történt került sor a cselekményre vagy mulasztásra. Ezek nélkül ugyanis nem állapítható meg az, hogy a jogorvoslati kérelmet határidőben és az elbírálásra jogosult választási szervhez nyújtották be.
Minden esetben a kifogással együtt kell benyújtani a jogsértés bizonyítékait.
A kifogás benyújtójának akár személy, vagy szervezet meg kell adnia az azonosításhoz szükséges adatait.
A kifogás benyújtását segítő mintadokumentum a Nemzeti Választási Iroda honlapján érhető el (https://www.valasztas.hu/kifogas).
2. Tartós ápolást végzők időkori támogatása – bővült a jogosultak köre
Az Alkotmánybíróság közelmúltban hozott döntése értelmében már azok a nyugdíjas szülők is kérhetik a tartós ápolást végzők időskori támogatását, akik gyermekük legalább 20 éven át tartó otthoni ápolását meghatározott ellátások igénybevételével nem tudják igazolni. Noha a jogszabály egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz, számos panaszos telefon érkezik a MEOSZ-ba, hogy a hivatalok ennek ellenére nem egy esetben elutasítják a kérelmüket. Az alábbiakban ahhoz kívánunk segítséget nyújtani, hogy az érintettek miként kérhetik jogos támogatásukat.
A közelmúltban változott a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 44/A. §-a alapján igényelhető tartós ápolást végzők időskori
8
támogatására vonatkozó szabályozás. A tartós ápolást végzők támogatásának jogosultsági feltételeit a közelmúltban a 25/2019. (VII.23.) AB határozat módosította. Az Alkotmánybíróság azt a - MEOSZ által is sérelmezett - rendelkezést semmisítette meg, mely alapján különbséget tettek a gyermeküket tartósan ápoló szülők között az alapján, hogy a 20 éven át tartó ápolás időszakában igénybe vettek-e meghatározott típusú pénzbeli ellátást vagy sem. Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként mondta ki, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatására vonatkozó kérelem nem utasítható el, ha megállapítható, hogy az igénylő a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekét, illetve gyermekeit összesen legalább 20 éven át saját háztartásában gondozta. Az Alkotmánybíróság megállapította azt is – a MEOSZ álláspontjával egyezően - hogy a szabályozás ésszerűtlen különbséget tesz a szülők között az alapján, hogy egy, vagy több tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket ápoltak. Alaptörvény-ellenes helyzetet eredményez ugyanis, ha utóbbiak egyik gyermeke esetében sem igazolható a legalább 20 éven át történő ápolás, miközben a szülő a gyermekeit együttesen legalább 20 éven keresztül igazolhatóan ápolta. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság ezt a szabályozási részt is megsemmisítette.
Ki jogosult a tartós ápolást végzők időskori támogatására?
Az AB döntést nyomán a jogabálymódosítás értelmében a tartós ápolást végzők időskori támogatására jogosult az a személy, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, és aki gyermekét az öregségi nyugdíjra való jogosultságot megelőzően legalább 20 évig saját háztartásában ápolta, gondozta. Már nem követelmény tehát az Szt-ben korábban meghatározott ellátások igénybevétele, így nem zárja ki az ellátás megállapítását, ha a szülő a 20 év egy részében, vagy teljes időtartamában nem részesült GYES-ben, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban (és az ápolási díj esetében azt részére a vizsgált időszakon belül legalább 1 év időtartamban nem emelt összegű ápolási díjként, vagy kiemelt ápolási díjként folyósították). Több beteg gyermek otthoni ápolása esetén, pedig az ápolással töltött időszakok összeadódnak a 20 év ápolási időszak teljesítéséhez. A támogatásra való jogosultság, illetve a folyósítás egyéb feltételei változatlanok maradtak.
Az új szabályok alapján legkorábban 2019. július 24. napjától kezdődően állapítható meg a támogatás.
A támogatás megállapítását írásban, az e célra rendszeresített kérelem nyomtatvány benyújtásával lehet igényelni (a nyomtatvány itt érhető el: https://nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu/m/2019/TAVIT_2019.03.12.pdf).
A kérelmek elbírálása
9
A kérelmet a kérelmező öregségi nyugdíja ügyében illetékes nyugdíjmegállapító szerv bírálja el.
A támogatás iránti kérelem benyújtható:
- személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási (kerületi) hivatal ügyfélszolgálatán, vagy
- postai úton a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal járási
(kerületi) hivatalának címezve.
Az elbírálásához szükséges adatokat (ápolási díj, gyermekek otthongondozási díja, emelt összegű vagy kiemelt ápolási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama) a kérelmezőnek az adatlapon tett nyilatkozata alapján a nyugdíjmegállapító szerv ellenőrzi, illetve a hiányzó adatokat szükség esetén beszerzi.
A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében érdemes a kérelemhez csatolni következő dokumentumokat:
- ápolási díjra való jogosultságot megállapító határozat,
- gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot megállapító határozat,
- emelt összegű ápolási díjat, kiemelt ápolási díjat megállapító határozat,
- gyermekgondozási segélyt vagy gyermekgondozást segítő ellátást megállapító határozat,
- a gyermek egészségi állapotára vonatkozó orvosi dokumentumok, igazolások.
3. Parkolási igazolvány (kártya) – új szabályok, egyszerűbb ügyintézés
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége következetes, szakmailag alátámasztott érdekvédelmi munkájával elérte, hogy a jövőben a mozgáskorlátozott emberek a speciális igényeihez igazodó, egyszerűbb eljárás keretében igényelhetik a parkolási igazolványt. A MEOSZ kérésével összhangban 2019. október 1-jétől az a
10
mozgáskorlátozott személy, akinek állapota orvosilag igazoltan végleges, határozatlan időre, azaz lejárati határidő nélkül kapja meg a parkolási igazolványát. 2020. január 1-jétől pedig az ügyfélnek már nem kell a határidőket fejben tartania, mert a kormányhivatal a lejárat előtt 90 nappal értesíti az érintetteket, akik a jogosultságuk fennállása esetén kezdeményezhetik a parkolási igazolványuk meghosszabbítását. Az új szabályokról és az ügyintézés menetéről az alábbiakban olvashatnak:
A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet több rendelkezése is módosul a közeljövőben, miután a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége következetes, szakmailag alátámasztott érdekvédelmi munkájával elérte, hogy a jövőben a mozgáskorlátozott emberek a speciális igényeihez igazodó, egyszerűbb eljárás keretében igényelhetik a parkolási igazolványt.
Már 2019. október 1-jétől életbe lépő fontos változás, hogy az ügyfél részére lejárati határidő nélkül kell kiállítani a parkolási igazolványt, ha a jogosultságot igazoló irat – például a közlekedőképesség minősítéséről kiadott szakvélemény vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó szakvélemény – alapján a mozgáskorlátozott személy állapota végleges. Ezt a szabályt azonban csak a kormányrendelet – ezen szakaszára vonatkozó – fent említett hatálybalépését, az 2019. október 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A kormányrendelet parkolási igazolvány érvényességéről rendelkező 7. § szakasza két új bekezdéssel egészül ki, amelyeket 2020. január 1-jétől kell alkalmazni. Ettől az időponttól a járási hivatal köteles az igazolvány érvényességének lejárta előtt 90 nappal értesíteni az ügyfelet arról, hogy az igazolványa le fog járni. Továbbá köteles arról is tájékoztatni, ha a jogosultsága fennáll, kérheti az igazolvány meghosszabbítását.
Szintén 2020 januárjától él az a szabály, amely szerint a parkolási igazolvány meghosszabbítását már jóval az igazolvány lejárta előtt lehet kérni, ennek értelmében a lejárattól számított legfeljebb 90 napon belül elindítható az eljárás. Ebben az esetben az új igazolvány érvényességének időpontja az új igazolvány kiállításának napja lesz. Fontos megjegyezni, hogy azoknak az igazolványoknak az esetében kell így eljárni, amelyek 2020. január 1-jén még legalább 90 napig hatályosak.
Bár ez a rendelkezés csak 2020. januárjától alkalmazandó, a kormányhivatal az eljárás elhúzódása miatt azt javasolja, hogy a kártya érvényességének lejárta előtt hozzávetőleg 50 nappal kérjék a parkolási igazolvány meghosszabbítását.
Az igazolványra való jogosultság igazolására szolgáló iratokban nincs változás, továbbra is a kormányrendelet szerinti iratokkal lehet igazolni a jogosultságot. Ezek a következők:
11
- a közlekedőképesség minősítéséről kiadott szakvélemény
- fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás
- nyilvántartó lap, azok esetén, akiket vaknak minősítettek – a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet alapján -2001. július 1-jét megelőzően;
- a magasabb összegű családi pótlék igényléséhez szakorvos által kiállított meghatározott „tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekről” szóló hatályos igazolás másolatával.
Ha a kérelem benyújtásakor a fenti szakvélemény, vagy szakhatósági állásfoglalás, nyilvántartási lap, vagy igazolás nem áll rendelkezésre, akkor a hatóság (járási hivatal) a közlekedőképességet szakkérdésként vizsgálja, ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell a rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat.
A kérelmeket változatlanul a lakcím szerint illetékes
- járási (fővárosi kerületi) kormányhivatalnál,
- települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, illetve
- kormányablaknál lehet benyújtani.
A kormányrendelet változásai nem jelentik a közlekedőképességet érintő szakkérdés vizsgálatára vonatkozó szabályok módosítását, az egészségi állapot szakorvosi véleményezése a korábbiakban érvényes iránymutatások szerint történik.
Parkolási igazolvány nélkül lehet parkolni?
Sokakban jogosan merül fel a kérdés, ha az egészségi állapotuk végleges, vagy az előző szakvéleményhez képest javulás nem állt be, akkor jogosultságuk továbbra is fennáll, tehát amíg várnak a parkolási igazolványuk megújítására, parkolhatnak-e a mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyen. A válasz nem.
A hatóság nem mérlegel, aki érvényes parkolási igazolvány nélkül használ mozgáskorlátozott parkolóhelyet, súlyos pénzbüntetésre számíthat. Az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság mértékét is szabályozó 63/2012. (IV. 2.) Kormányrendelet 6. számú melléklete értelmében a mozgáskorlátozott várakozóhelyen való jogosulatlan várakozás miatti helyszíni bírság összege 50 ezer, míg a pénzbírság összege 100 ezer forint.
12
4. Jogorvoslat a közszolgáltatások terén
Lehet-e panasszal élni a közszolgáltatások terén?
A közszolgáltatások a közösségi szervezést igénylő feladatok sokasága, aminek elvégzését az állam a közintézményekre, közvállalatokra ruházza át. Gyakran az általuk nyújtott szolgáltatásnak nincs alternatívája (gondoljunk például a posta, egészségügyi intézmény, közműszolgáltató, a bankok nem, vagy csak részlegesen akadálymentesített épületeire), ami azonban nem jelentheti azt, hogy azok elérhetőségét és minőségét illetően megfogalmazott kifogásokat szőnyeg alá lehet söpörni. A panasztételi lehetőséget az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény biztosítja. Az egyéni kérelem és a közérdekű igényérvényesítés részletes szabályairól szóló tájékoztató az alábbiakban olvasható.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 7/A. § (1) bekezdése értelmében a fogyatékos személy számára – figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit – biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést.
Mik a közszolgáltatások?
Közszolgáltatások olyan feladatok ellátásának biztosítása, amelyek közösségi szervezést igényelnek és társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgálják.
Az államigazgatási tevékenységek besorolására létrehozott nemzetközi statisztikai kódrendszer, a Classification of the Functions of Government (a kormányzati funkciók osztályozási rendszere), röviden COFOG.
A közszolgáltatások elhatárolására szolgáló lista elemei a következők:
Környezeti fenntarthatósági politika
› Meteorológiai szolgálat.
› Gázszolgáltatás.
› Villamos energia előállítása.
› Villamosenergia-szolgáltatás.
13
› Elektromos hálózat irányítása.
› Távhőszolgáltatás.
› Tömegközlekedés (helyi, helyközi, távolsági).
› Közútkezelés.
› Vízi közlekedési infrastruktúra működtetése.
› Vasúti közlekedési infrastruktúra működtetése.
› Légi közlekedési infrastruktúra működtetése, Légi közlekedés.
› Postai szolgáltatások.
› Telekommunikáció, Internetszolgáltatás.
› Közraktárazás.
› Turizmusfejlesztés (belföldi, külföldi).
› Öntözőrendszerek.
Lakás
› Közterület-kezelés, Ivóvíz-szolgáltatás, Közvilágítás.
Egészségügy
› Gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás.
› Mentés és sürgősségi ellátás.
› Háziorvosi alapellátás.
› Védőnői szolgáltatás.
› Járóbeteg-szakellátás.
› Fogorvosi ellátás.
› Foglalkozás-egészségügy.
› Kórházi ellátás.
› Rehabilitáció.
› Népegészségügy.
14
Rekreáció, kultúra és vallás
› Tömegsportok (szervezés, infrastruktúra).
› Közgyűjtemények, műemlékek, emlékhelyek.
› Könyvtárak, Levéltárak.
› Színházak, előadó-művészet.
› Művelődési házak működtetése.
› Televízió, Rádió, Hírszolgáltatás, Földfelszíni műsorsugárzás.
Oktatás
› Óvodai ellátás.
› Általános iskolai oktatás.
› Középfokú oktatás.
› Szakképzés (közép- és felsőfokú).
› Felsőoktatás.
› Felnőttoktatás.
› Iskolai étkeztetés.
› Iskolaorvosi ellátás.
› (Alap)kutatás.
Szociális védelem (a pénzbeli ellátások kivételével)
› Betegszállítás.
› Tartós ápolás (kórházi, intézeti, otthoni).
› Nyugdíjas otthonok működtetése.
› Bölcsődei szolgáltatás.
› Álláskeresési szolgáltatások.
› Szociális lakások.
15
Egyéb speciális állami és önkormányzati feladatok (Magyarországon)
› Gyermekvédelmi feladatok.
› Vízgazdálkodási feladatok, szennyvízelvezetés.
› Kéményseprőipari szolgáltatások.
› Köztemetők kialakítása és fenntartása.
› Okmányok kiállítása, okmányirodai szolgáltatások.
Védelem
› Honvédelem, Polgári védelem, katasztrófavédelem, Ár- és belvízvédelem.
Rendvédelem és közbiztonság
› Rendőrség, Tűzoltóság, Igazságszolgáltatás (ügyészség, bíróságok), Büntetés-végrehajtás.
Gazdasági funkciók
› Közhiteles adatszolgáltatás.
Környezetvédelem
› Hulladékgazdálkodás.
› Szennyvíztisztítás.
› Nemzeti parkok, természetvédelmi területek.
A bankok szintén e körbe tartoznak, mint pénzügyi szolgáltatók az állam által átadott pénzügyi tevékenységet végeznek.
Az állam az egyes közszolgáltatásokat saját közigazgatási szervei útján, vagy a közigazgatáshoz kapcsolódó közintézmények és közüzemek, közvállalatok útján vagy állami tulajdonú magánjogi személyeken keresztül látja el.
A legjellemzőbb, mindenkit érintő közszolgáltatások az egészségügyi szolgálatatások, a közüzemi szolgáltatások, a közösségi közlekedés, a közigazgatás, az oktatás területe.
16
Az állam által nyújtott közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésére vonatkozóan a magyar és nemzetközi jog – a mozgáskorlátozott személyeket érintően – jogelvek és garanciák széles körét tartalmazzák, az érintetteket megillető jogok is jól körülhatárolható módon jelennek meg, azonban ennek ellenére előfordul, hogy ezek a való életben egyáltalán nem vagy nem teljesen érvényesülnek. A leggyakrabban a nem vagy nem megfelelően kialakított akadálymentes környezet okoz gondot az érintetteknek. Például az okmányiroda vagy kormányhivatal épülete nem akadálymentes, az egészségügyi intézménybe nem tud bejutni az érintett, de gyakran a pénzügyi szolgáltatást nyújtó bankok sem felelnek meg az akadálymentesítés követelményeinek. Ugyanúgy számos problémát okoz a jogszabályi környezet nem a valós élethelyzethez igazodó alakítása. De az érintettek sokszor akkor is tanácstalanok, ha egy hatóság (kormányhivatal, helyi önkormányzat) elutasító határozatával szembesülnek.
Mit tehet az érintett ilyen helyzetben? És hogyan segíthet a helyi egyesület vagy a MEOSZ?
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az érintettnek megvannak a jogi eszközei arra, hogy maga tegyen lépéseket a probléma megoldása, de legalábbis a jelzés eljuttatása érdekében.
Az egyesületek és a MEOSZ számára a közösségi érdek érvényre juttatására van jogi lehetőségük, emellett abban van fontos szerpük, hogy az egyénnek egyértelmű és világos szakmai tanácsot adjanak, amelyek mentén az érintettek megtehetik a megfelelő intézkedéseket. A MEOSZ tagszervezeteinek pótolhatatlan szerepük van abban is, hogy az egyéni panaszok mellé, mögé álljanak támogatva az érintetteket az egyéni jogorvoslat véghezvitelében. Az érdekérvényesítés közösségi szintre emelése, gyorsítja az egyéni panaszok megoldását és elősegíti, hogy a káros gyakorlat ne ismétlődhessen.
A fentieken túlmenően a MEOSZ feladata a hátrányosan megkülönböztető gyakorlat, az életszerűtlen és indokolatlan nehézséget okozó jogi szabályozás elleni fellépés, a mozgáskorlátozottak közösségének országos szintű érdekérvényesítése.
Lássuk, hogy a legjellemzőbb közszolgáltatásokban tapasztalt jogsérelem esetén melyek a konkrét jogi lépések!
Mi teendő, ha hátrányos megkülönböztetés ér? Például az épület nem akadálymentes?
1) Egyéni jogorvoslat
Az egyén kérelemmel fordulhat az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (a továbbiakban: EBH) mivel számára az épület nem hozzáférhető, őt mozgáskorlátozottsága miatt az a hátrány éri, hogy a szolgáltatást nem vagy nem megfelelően tudja igénybe venni. Tehát ha
17
a mozgáskorlátozott személy úgy érzi diszkrimináció, azaz hátrányos megkülönböztetés érte, panasszal fordulhat az EBH-hoz sérelmének orvoslása érdekében. Az egyenlő bánásmód követelménye akkor sérül, és a hátrányos megkülönböztetés akkor valósul meg, ha egy személyt vagy csoportot valamilyen védett tulajdonsága miatt ér hátrány.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) határozza meg a védett tulajdonságok körét, ebbe beletartozik az egészségi állapot és a fogyatékosság.
Kérelmet benyújtani az egyenlő bánásmód követelményét betartani köteles közintézmények, szolgáltatók (például bankok, biztosítók), áruforgalmazók (például boltok, áruházláncok üzletei) ellen lehet.
Legfontosabb közintézmények a magyar állam, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, ezek szervei, a hatósági jogkört gyakorló szervek, a közalapítványok, köztestületek, valamint munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szervezetei, a közszolgáltatást végző szervezetek, a közoktatási és a felsőoktatási intézmények, a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények, a muzeális intézmények, a könyvtárak, a közművelődési intézmények, az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók.
A kérelem benyújtásának módja:
- Írásban (papír alapon) aláírással ellátva az EBH-nak címezve postai vagy egyéb kézbesítés útján (Egyenlő Bánásmód Hatóság 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B);
- Személyesen (szóban) a hatóság székhelyén ügyfélfogadási időben (előzetes telefonos bejelentkezéssel +36 1 795-2975), vagy a megyei egyenlőbánásmód-referenseknél;
- Elektronikus úton az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatásokról szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (Eüsztv.) meghatározott módon (pl. ÁNYK elektronikus űrlapon, e-Papíron, Ügyfélkapu regisztráció szükséges).
Az e-mail nem megfelelő! E-mailen benyújtott kérelem alapján a hatóság nem tud eljárást indítani!
Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?
- A kérelmező nevét és lakóhelyét (levelezési címét)
- A bepanaszolt (sérelmet okozó) szerv, személy nevét és címét
- A sérelem bekövetkezésének időpontját
- A sérelmezett intézkedés, magatartás pontos leírását, a körülmények részletes ismertetésével
- Milyen okból (milyen védett tulajdonsága miatt) érte a sérelem
- Az ügyben indított-e bíróság, vagy más hatóság előtt eljárást
- A hatósági eljárás lefolytatására irányuló határozott kérelmet
18
Az EBH az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének gyanúja esetén sértett kérelmére hatósági eljárást folytat le annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés.
Milyen döntéseket hozhat az EBH?
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem hoz ügy érdemében döntést:
- visszautasítja a kérelmet (pl. ha nem diszkriminációs ügyről van szó, így nem tartozik a hatóság hatáskörébe, ha a kérelem elkésett, ha a kérelmet bíróság, vagy más hatóság már elbírálta)
- megszünteti az eljárást (pl. ha a kérelmet vissza kellett volna utasítani, ha a kérelmező a hatóság felhívására nem nyilatkozott, ha a kérelmező visszavonta a kérelmét)
- a felek között az eljárásban létrejött egyezséget határozattal jóváhagyja
Az EBH az ügyben érdemi döntést hoz:
- megállapítja a jogsértést (hátrányos megkülönböztetést) és szankciókat alkalmaz
- megállapítja, hogy nem történt jogsértés (hátrányos megkülönböztetés) és a kérelmet elutasítja.
Az EBH által alkalmazható szankciók köre:
- elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését
- megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását
- elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét
- bírságot szabhat ki (ötvenezertől hatmillió forintig terjedhet)
- külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat
2) Az egyesületek és a MEOSZ jogorvoslati lehetősége
Az Ebktv. az egyesületek, illetve a MEOSZ számára is megadja a panasz lehetőségét, amennyiben a kivizsgálni kért probléma közösségi érdekkel összefüggő, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti. Ebben az esetben közérdekű igényérvényesítéssel lehet kezdeményezni a hatósági eljárást az EBH-nál.
A közérdekű igényérvényesítés azt jelenti, hogy egy csoport jogainak védelme érdekében harmadik személy is felléphet anélkül, hogy az érintettektől vagy legalább egyikőjüktől konkrét meghatalmazást kapott volna a jogérvényesítésre. Ezzel olyan esetekben is
19
lehetővé vált a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés, amikor a sértett nem vállalja vagy nem meri vállalni, hogy saját maga kérjen jogorvoslatot. A harmadik személy társadalmi szervezet (egyesület vagy alapítvány) vagy érdekképviseleti szerv lehet. Ekkor az egyesületnek be kell csatolnia alapszabályát, vagy alapító okiratát, melyben a szervezet céljai, feladatai között szerepelnie kell az ügyben releváns védett tulajdonsággal rendelkezők jogvédelmének.
Ahhoz, hogy közérdekű igényérvényesítéssel éljen egy egyesület, illetve a MEOSZ, tudomással kell bírnia a jogsérelemről. A jogsértés pontos és részletes körülményeiről közvetlenül az érintett tud beszámolni, ezért részéről a jelzés az egyesület felé elengedhetetlen. Ezt követően kerülhet sor az egyesület, illetve a MEOSZ fellépésére. Az EBH a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy éven belül tud vizsgálatot indítani, és jogsértés bekövetkezésétől számított három év még nem telt el.
Az egyesület és a MEOSZ közérdekű igényérvényesítésére jó példa a MÁV Zrt-vel szemben indított ügy, amelyben az eljárás a Székesfehérvár, Gárdony, és Agárd vasútállomásain a mozgáskorlátozott személyek akadálymentes közlekedését szolgáló liftek nem megfelelő üzemelése miatt folyt az EBH előtt. Az ügyben képviselt álláspont az volt, hogy a MÁV Zrt, mint üzemeltető a liftek karbantartására nem fordít kellő figyelmet és ezzel megnehezíti, ellehetetleníti a mozgáskorlátozott személyek közlekedését, és így – az általa közérdekű igényérvényesítés keretében képviselt pontosan meg nem határozható számú mozgássérült személlyel szemben – megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az EBH/505/2017 számú eljárásban az ügy lezárásaként a MEOSZ és a MÁV Zrt. között megállapodás jött létre az akadálymentes közlekedés megvalósítása érdekében. A megállapodás értelmében a MÁV Zrt. elkötelezett abban, hogy nagy hangsúlyt fektet a mozgáskorlátozottak utazására, ezért mindent elkövet, hogy az általa nyújtott szolgáltatáshoz a csökkent mozgásképességű utasok egyenlő eséllyel hozzáférhessenek, továbbá ennek érdekében a MÁV Zrt. és a MEOSZ folyamatosan együttműködik.
Egyenlő Bánásmód Hatóság elérhetősége:
Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B
Telefon: 06-1-795-2975, Zöldszám: 06 80 203 939, Fax: 06-1-795-0760
Postafiók: 1539 Budapest, Pf. 672
e-mail: ebh@egyenlobanasmod.hu
Az EBH a 2015. évi CCXII. törvény alapján hivatali kaput használ, amelynek KRID azonosítója: EBH 101221969
A Hatósági és Jogi Főosztály ügyfélfogadása: hétfő 9.00 - 16.00
20
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Ha a probléma más hatóság vagy bíróság előtt nem oldódott meg, az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, aki úgy ítéli meg egy hatóság, hivatal, közszolgáltató tevékenysége vagy mulasztása az alapvető jogát sérti.
Ilyen hatóság például közigazgatási szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, közüzemi szolgáltató, rendvédelmi szerv, közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében, közjegyző, törvényszéki végrehajtó, vagy közszolgáltatást végző szerv.
A panasz akkor nyújtható be, hogy az érintett a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket (kivéve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát) már kimerítette, vagy az adott ügyben nincs jogorvoslati lehetőség.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kivizsgálja a jelzett problémát, vizsgálatai végén megállapítja, hogy történt-e szabálytalanság vagy jogsértés, és ha történt, akkor ajánlást tesz a változtatásra, felhívja a hatóság figyelmét a jogsértésre és kezdeményheti a probléma megoldását. Továbbá javasolhatja a jogsértő jogszabály módosítását az Országgyűlésnek. Intézkedéseiről a panasz benyújtóját is értesíti az általa megadott postacímen.
Mit tartalmazzon a panasz?
A jogsértés pontos és részletes leírásának kell benne lennie, illetve az ügyhöz kapcsolódó hivatalos iratok másolatát is érdemes csatolni a panaszhoz.
Élhet-e panasszal az egyesület?
Az AJBH fogadja civil szervezet, egyesület közérdeket érintő beadványát is, jellemzően hátrányosan megkülönböztető gyakorlat, illetve jogszabály esetén.
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elérhetősége:
Levélcím: 1387 Budapest Pf. 40.
Cím: Budapest V. ker., Nádor u. 22.
21
E-mail: panasz@ajbh.hu
Telefonszám: 06-1-475-7100
Személyes panaszt tenni, előzetes bejelentkezés alapján lehet.
Panasziroda nyitvatartási rendje:
hétfő: 08-16 óra között, előzetes egyeztetés esetén: 16-18 óra között
kedd-csütörtök: 08-16 óra között
péntek: 08-12 óra között
Integrált Jogvédelmi Szolgálat
Az IJSZ a beteg-, ellátott-, illetve gyermekjogokkal kapcsolatos állampolgári jogok integrált érvényesítésének érdekében működő önálló szervezeti egység az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül.
Feladata a betegek, szociális ellátásban részesülők (például étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás, ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, tartós bentlakásos intézmény, támogatott lakhatás, egyéb speciális intézmény) és gyermekek törvényben meghatározott jogai érvényesülésének, védelmének ellenőrzése, ennek keretében az egész ország területére kiterjedő jogvédelmi képviselői hálózatot működtet.
A betegjogi képviselők feladata a betegek jogainak védelme, a jogok megismerésében és érvényesítésében segítségnyújtás, a panaszok fogadása.
Az ellátottjogi képviselő a szociális ellátásokban részesülők jogainak védelme érdekében lát el segítői feladatokat a tájékoztatás, panaszok megfogalmazása, továbbítása útján.
A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek jogainak védelmét, kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére. Továbbá figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését.
A betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők az IJSZ honlapján található adatbázisban megtalálhatók:
- http://www.ijsz.hu/kepviselok1.html,
- http://www.ijsz.hu/ellatottjogi-kepviselok-elerhetosegei-2.html,
- http://www.ijsz.hu/gyermekjogi-kepviselok-elerhetosegei-2.html.
22
IJSZ elérhetősége:
Cím: 1134 Budapest, Tüzér u. 33-35.
Postacím: 1365 Bp., Pf.: 646.
Központi telefonszám: +36-1-8969-000
Ingyenesen hívható zöld szám: +36-80-620-055
Külföldről hívható: +36-20-489-96-14
E-mail: ijsz@ijsz.emmi.gov.hu
5. Jogorvoslat a közigazgatási eljárásokban
Az emberek többsége élete során számos alkalommal intéz valamilyen hivatalos ügyet. Ezek egy része a kérelmükre, míg más esetben a hatóság hivatalbóli intézkedése nyomán indul. Legyen szó anyakönyvről, igazolvány vagy lakcímkártya kiállításáról, gépjármű adó beszedéséről, de ide tartoznak azok az ügyek is, amikor valaki ellátás (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás, öregségi nyugdíj, ápolási díj) vagy jogosultság (parkolási igazolvány, gyógyászati segédeszköz) megállapítását kéri. A hatóság számára a döntés kötelező, amellyel azonban az ügyfél nem köteles egyetérteni, a döntéssel szembeni kifogását fellebbezés formájában teheti meg. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény fellebbezésre vonatkozó szabályairól, azaz arról, hogy ilyenkor milyen lehetőségeink vannak, az alábbiakban olvashatnak bővebben.
Melyek a közigazgatási eljárások?
Az állam egyik alapvető feladata a közszolgáltatások biztosítása az állampolgárok és a vállalkozások számára. Ez a közszolgáltatási tevékenység mindannyiunk életében jelen van, mert ennek keretében az állam olyan cselekményeket tesz, amelyben az állampolgárokat érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez. Együttesen ezek a közigazgatási (államigazgatási) eljárások, amelyek az állam által
23
kialakított keretek között, meghatározott helyen zajlanak. A közigazgatási eljárások állampolgárokat leginkább érintő helyszíne a kormányhivatal.
A kormányhivatalok a járási (fővárosi kerületi) hivataloknál indult hatósági eljárásokban másodfokú hatóságként, illetve egyes kiemelt ügyekben elsőfokú hatóságként több mint 1000 államigazgatási hatósági feladatot látnak el.
A kormányhivatalok területi közigazgatási egységei a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, 174 városban és Budapesten 23 kerületben működnek. Alapvető feladatuk a hatáskörükbe utalt első fokú államigazgatási ügyek intézése (megyei szint alatt).
A kormányablakok közel 100 ügykörben járnak el, és integrált ügyfélszolgálatként több mint 1500 ügykör tekintetében adnak tájékoztatást az adott eljárással kapcsolatban. A kormányablakokban intézhető ügyeket a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet határozza meg. A legjellemzőbb ügycsoportok a személyi igazolvánnyal kapcsolatos feladatok, a jármű nyilvántartással és a vezetői engedéllyel kapcsolatos feladatok, a kormányablakok hatáskörébe tartozó, illetve abba nem tartozó ügyekben tájékoztatás nyújtása, továbbá a lakcímigazolvánnyal és a családtámogatással kapcsolatos feladatok.
A leggyakrabban előforduló kormányhivatali ügyek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival – a rokkantsági és rehabilitációs ellátással –, a fogyatékossági támogatással, parkolási igazolvány, közgyógyellátásra való jogosultsággal, ápolási díjjal, családi ellátásokkal kapcsolatos kérelmek elbírálása.
A közigazgatási eljárások lezárulását, végét a hatóság döntésének közlése jelenti. A hatóság döntésével az ügyfeleknek nem kell szükségszerűen egyetérteniük, erre szolgál a jogorvoslat, a fellebbezés lehetősége. A jogorvoslathoz való jog az Alaptörvényben garantált jog, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
Mi a fellebbezés?
A hatóság döntéseit írásban, határozat vagy végzés formájában közli. Ez azt jelenti, hogy ha valaki fogyatékossági támogatás megállapítását kérte, kérelme elbírálásának eredményéről a hatóság őt határozat formájában értesíti (ellátást állapít meg vagy utasít el). Ha az ügyfél a döntéssel nem ért egyet, fellebbezést nyújthat be.
Fellebbezés benyújtására a törvény szerint akkor van mód, ha a határozatot járási (kerületi) hivatal vezetője vagy – a képviselő testület kivételével – helyi önkormányzat szerve, vagy rendvédelmi szerv helyi szerve hozta. Például nyugdíj, megváltozott munkaképességűek ellátásai, családi ellátások, aktív korúak ellátása, fogyatékossági támogatás, ápolási díj, tartós ápolást végzők időskori támogatása, közgyógyellátás igénylése esetén a hatóság eljárása mindig határozattal zárul.
Itt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a kormányablakban adott felvilágosítás, tájékoztatás egyáltalán nem tekinthető hatósági döntésnek. Az ott kapott esetleges nemleges válasz nem jelenti azt, hogy az érintett nem jogosult ellátásra. A jogosultság megállapításáról vagy elutasításról kizárólag a hatáskörrel rendelkező
24
kormányhivatal dönt, amely akkor tud dönteni, ha az ügyfél él a jogával és beadja igényét, kérelmét az adott ellátásra.
Végzés ellen fellebbezni azonban csak a törvényben megengedett esetekben lehet, a végzés tartalmazza a fellebbezés lehetőségét.
Fellebbezés az alábbi végzések ellen nyújtható be:
- az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,
- az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező,
- a kérelmet visszautasító, az eljárást megszüntető,
- az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott,
- az eljárási bírságot kiszabó,
- a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
- a zár alá vételt vagy lefoglalást elrendelő, valamint
- ezek megszüntetése iránti kérelmet elutasító,
- az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító, az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló végzés.
Hogyan nyújtható be fellebbezés?
A fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül kell benyújtani a megtámadott döntést hozó hatóságnál, ott tehát ahonnan a végzés vagy határozat származik. A közlés az a nap, amikor az ügyfél a hatóság döntését átveszi, azaz kézhez kapja. Az is közlésnek minősül, ha a hatóság döntését az ügyféllel egy lakcímen tartózkodó hozzátartozója, meghatalmazottja veszi kézhez. A fellebbezés megtehető szóban vagy írásban.
A fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság terjeszti fel a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz. A felterjesztésre akkor nem kerül sor, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja vagy visszavonja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. A felterjesztés jogszabályban előírt, operatív, technikai jellegű, az ügyintézés részét képező kötelező cselekmény, mely külön döntéshozatalt, azaz végzés meghozatalát nem igényli, erről az ügyfél külön tájékoztatásban nem részesül.
Letelt a fellebbezési idő, mit lehet tenni?
A határidő elmulasztása (például betegség, kórházi tartózkodás, utazás, egyéb családi ok miatt) esetén igazolási kérelemmel lehet élni. Az igazolási kérelmet a fellebbezést
25
akadályozó körülmény megszűnését követően, de legkésőbb a határidő utolsó napjától számított negyvenöt napon belül lehet benyújtani.
Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, a határidőt megtartottnak tekinti, ezért ha szükséges, a döntését módosítja vagy visszavonja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel.
Hogyan tehető fellebbezés szóban?
A szóban történő fellebbezésre az érintett, illetve helyette törvényes képviselője, gondnoka, vagy meghatalmazottja hatóságnál való személyes megjelenése útján van mód. A szóban előterjesztett fellebbezésről a hatóság jegyzőkönyvet vesz fel. Az ügyfélnek nyilatkoznia kell arról, hogy a döntés mely részével nem ért egyet, továbbá állítását mivel tudja bizonyítani. Ekkor a fellebbezés benyújtásának időpontja a jegyzőkönyv felvételének napja.
Mit tartalmazzon az írásbeli fellebbezés?
A fellebbezés nincs alakisághoz kötve, tehát tartalma szerint bírálják el, és nem utasítható el arra tekintettel, hogy az elnevezése nem egyezik meg a tartalmával. Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. De ennek során nem kell konkrét jogszabályhelyet megjelölni!
A fellebbezést indokolni szükséges. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.
Különösen fontos, hogy a fellebbezésnek az arra jogosulttól kell származnia – gondnokság alatt álló esetében a gondnoktól, kiskorúnál törvényes képviselőtől –, a fellebbezésen a jogosult aláírásnak rajta kell lennie.
Nem megfelelő tájékoztatás vagy ügyintézői feladatellátás esetén lehet-e panasszal élni?
A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény értelmében az állami szervek és helyi önkormányzatok intézkedései miatt panasszal és közérdekű bejelentéssel lehet élni.
A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, közigazgatási - eljárás hatálya alá.
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.
Minkét esetben a beadvány javaslatot is tartalmazhat!
26

----------------------------------------------------------------------------------------

TÁJÉKOZTATÁS

Kedves Civilek!

A Windows 7 támogatása megszűnik pár hónap múlva. Az adatok biztonságának megőrzése érdekében a Microsoft
kifejezetten javasolja, minél korábbi áttérést a Windows 10-re +Office 2019-re!
Szerencsére a hazai civil szervezetek a  CivilTech Programon keresztül
extra kedvezményesen, pár ezer Forintért  juthatnak hozzá most az
operációs rendszerhez! https://www.civiltech.hu/directory/

 


Mozgáskorlátozottak
Egyesületeinek
Országos Szövetsége
1032 Budapest, San Marco utca 76.
+36 1 388 2387, +36 1 388 2388
meosz@meosz.hu www.meosz.hu
Parkolási igazolvány (kártya) – új szabályok, egyszerűbb ügyintézés
A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet
több rendelkezése is módosul a közeljövőben, miután a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos
Szövetsége következetes, szakmailag alátámasztott érdekvédelmi munkájával elérte, hogy a jövőben a
mozgáskorlátozott emberek a speciális igényeihez igazodó, egyszerűbb eljárás keretében igényelhetik
a parkolási igazolványt.
Már 2019. október 1-jétől életbe lépő fontos változás, hogy az ügyfél részére lejárati határidő
nélkül kell kiállítani a parkolási igazolványt, ha a jogosultságot igazoló irat – például a
közlekedőképesség minősítéséről kiadott szakvélemény vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó
szakvélemény – alapján a mozgáskorlátozott személy állapota végleges. Ezt a szabályt azonban csak
a kormányrendelet – ezen szakaszára vonatkozó – fent említett hatálybalépését, az 2019. október 1-jét
követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A kormányrendelet parkolási igazolvány érvényességéről rendelkező 7. § szakasza két új bekezdéssel
egészül ki, amelyeket 2020. január 1-jétől kell alkalmazni. Ettől az időponttól a járási hivatal köteles
az igazolvány érvényességének lejárta előtt 90 nappal értesíteni az ügyfelet arról, hogy az
igazolványa le fog járni. Továbbá köteles arról is tájékoztatni, ha a jogosultsága fennáll, kérheti az
igazolvány meghosszabbítását.
Szintén 2020 januárjától él az a szabály, amely szerint a parkolási igazolvány meghosszabbítását már
jóval az igazolvány lejárta előtt lehet kérni, ennek értelmében a lejárattól számított legfeljebb 90
napon belül elindítható az eljárás. Ebben az esetben az új igazolvány érvényességének időpontja az
új igazolvány kiállításánaknapja lesz. Fontos megjegyezni, hogy azoknak az igazolványoknak az
esetében kell így eljárni, amelyek 2020. január 1-jén még legalább 90 napig hatályosak.
Bár ez a rendelkezés csak 2020. januárjától alkalmazandó, a kormányhivatal az eljárás elhúzódása miatt
azt javasolja, hogy a kártya érvényességének lejárta előtt hozzávetőleg 50 nappal kérjék a parkolási
igazolvány meghosszabbítását.
Az igazolványra való jogosultság igazolására szolgáló iratokban nincs változás, továbbra is a
kormányrendelet szerinti iratokkal lehet igazolni a jogosultságot. Ezek a következők:
- a közlekedőképesség minősítéséről kiadott szakvélemény
- fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a súlyos fogyatékosságra
vonatkozó szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás
- nyilvántartó lap, azok esetén, akiket vaknak minősítettek – a vakok személyi járadékának
bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM
rendelet alapján -2001. július 1-jét megelőzően;
- a magasabb összegű családi pótlék igényléséhez szakorvos által kiállított meghatározott „tartósan
beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekről” szóló hatályos igazolás másolatával.
2
Ha a kérelem benyújtásakor a fenti szakvélemény, vagy szakhatósági állásfoglalás, nyilvántartási lap, vagy igazolás nem áll rendelkezésre, akkor a hatóság (járási hivatal) a közlekedőképességet szakkérdésként vizsgálja, ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell a rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat.
A kérelmeket változatlanul a lakcím szerint illetékes
- járási (fővárosi kerületi) kormányhivatalnál,
- települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, illetve
- kormányablaknál lehet benyújtani.
A kormányrendelet változásai nem jelentik a közlekedőképességet érintő szakkérdés vizsgálatára vonatkozó szabályok módosítását, az egészségi állapot szakorvosi véleményezése a korábbiakban érvényes iránymutatások szerint történik.
Parkolási igazolvány nélkül lehet parkolni?
Sokakban jogosan merül fel a kérdés, ha az egészségi állapotuk végleges, vagy az előző szakvéleményhez képest javulás nem állt be, akkor jogosultságuk továbbra is fennáll, tehát amíg várnak a parkolási igazolványuk megújítására, parkolhatnak-e a mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyen. A válasz nem.
A hatóság nem mérlegel, aki érvényes parkolási igazolvány nélkül használ mozgáskorlátozott parkolóhelyet, súlyos pénzbüntetésre számíthat. Az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság mértékét is szabályozó 63/2012. (IV. 2.) Kormányrendelet 6. számú melléklete értelmében a mozgáskorlátozott várakozóhelyen való jogosulatlan várakozás miatti helyszíni bírság összege 50 ezer, míg a pénzbírság összege 100 ezer forint.
Budapest, 2019.09.18.
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 

-------------------------------------------------------------------------------------------

KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS

Tartós ápolást végzők időskori támogatása – A MEOSZ javaslatai figyelmen kívül maradtak

Öregségi nyugdíjuk mellett havi 50 ezer forint kiegészítő támogatást igényelhetnek azok, akik az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk kezdő időpontját megelőző, összesen 20 éven át saját háztartásukban ápolták gyermeküket. A MEOSZ üdvözli a támogatást, azonban  hangsúlyozza,  hogy  a  2018.  január  1-jétől  hatályba  lépett  szabályozást diszkriminatívnak tartja.A MEOSZ korábban több ponton is módosítást kért az államtitkártól és a parlament népjóléti Bizottságától, annak érdekében, hogy a jelenleginél lényegesen szélesebb kör részesülhessen a támogatásból. A MEOSZ a tartós ápolást végzők időskori támogatásával kapcsolatban, már a törvényjavaslat megismerésekor jelezte aggályait a kormányzat, valamint a parlament Népjóléti Bizottsága felé. Kifejtette, hogy teljesen indokolatlan és semmivel sem magyarázható az a különbségtétel, amelyet a törvényalkotó alkalmaz a gyermeküket ápoló, valamint más gondozásra szoruló családtagról gondoskodó ápolási díjban részesülő személyek csoportjai között. A tartós ápolás következtében ugyanis ez utóbbiak ugyanolyan hátrányos helyzetbe kerülnek, ugyanúgy nem tudnak munkát vállalni, emiatt úgyszintén alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak. A MEOSZ észrevételeire, javaslataira érdemi válasz nem érkezett. A Népjóléti Bizottság 2017. november 21-i üléséről készült jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a bizottság e kérdéssel kapcsolatban érdemi vitát annak ellenére nem folytatott, hogy a MEOSZ anyagát minden bizottsági tagnak rendelkezésére bocsátottuk. Történt mindez úgy, hogy Selmeczi Gabriella, az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának elnöke a 2017.  november  20-i levelében még arról tájékoztatta a MEOSZ elnökét: fontosnak tartja, hogy a törvényjavaslat kapcsán a bizottság tagjai megismerhessék az érdekképviseleti szervezet véleményét, ezért a MEOSZ megkeresését eljuttatta a bizottság tagjainak.

Tájékoztató anyagunkat a 2018. január 1-jén hatályba lépett szabályozásról az alábbiakban olvashatják:

Ki lehet jogosult a tartós ápolást végzők időskori támogatására?A 2018. január 1-jén hatályba lépett szabályozás szerint a tartós ápolást végzők időskori támogatását az öregségi nyugdíja megállapítását követően az veheti igénybe, aki az öregségi nyugdíjra való jogosultsága kezdő időpontját megelőző, összesen 20 éven át saját háztartásában ápolta, gondozta gyermekét, aki után ebben az időszakban ápolási díjat (ezen belül legalább 1 éven át kiemelt, vagy emelt összegű ápolási díjat), illetve a gyermek tartós  betegsége,  fogyatékossága  okán  gyermekgondozási  segélyt,  vagy gyermekgondozást  segítő  ellátást  kapott.   A  gyermekgondozási  segély,  illetve gyermekgondozást segítő ellátás időtartamaként legfeljebb 10 évet lehet  figyelembe venni. Azaz az időskori támogatást igénylőnek a 20 éves gondozási időszak alatt legalább 10 évig ápolási díjban kell részesülnie. Természetesen azok a nők is megkaphatják a támogatást, akik 40 év jogosultsági idővel mennek öregségi nyugdíjba. A fent felsorolt feltételekből adódóan ugyanakkor nem lehet jogosult a juttatásra, aki nem a gyermekét, hanem más családtagját ápolta, továbbá az sem, akinek a 20 év több családtag ápolásából adódott össze. Ugyancsak nem tarthat igényt erre az ún. nyugdíj-kiegészítésre az sem, aki ugyan 20 éven át gondozta (gondozza) a gyermekét, azonban az öregségi nyugdíjra még nem szerzett jogosultságot, illetve a nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását (rögzített nyugdíj) kérte.

A támogatás mértéke 

A támogatás mértéke havi 50.000,-  Ft, ami a nyugdíj, illetve az ápolási díj mellett is folyósítható, azonban az nem minősül nyugdíjnak. A támogatást az arra jogosító feltételek bekövetkezésétől, legkorábban azonban az igény előterjesztésének időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Ezt a juttatást az igénylő lakó, tartózkodási helye szerint illetékes Fővárosi, Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalánál (Budapest és Pest megye területén Budapest Főváros Kormányhivatal  VIII.  kerületi  Járási  Hivatal),  mint  általános  hatáskörű nyugdíjmegállapító szervnél kell igényelni. Az igényt az erre rendszeresített adatlapon, illetve elektronikus űrlapon kell benyújtani. A  megállapított  támogatást  a  Magyar  Államkincstár  Nyugdíjfolyósító  Igazgatóság folyósítja az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint.

 

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

---------------------------------------------------------------------------------------

KIVÉTELES ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS IGÉNYLÉSE!

 

2018. január 1-jétől meghatározott feltételek mellett kivételes rokkantsági ellátást igényelhetnek azok a megváltozott munkaképességű emberek, akik a rokkantsági ellátáshoz nem rendelkeznek elegendő biztosítotti idővel. A MEOSZ üdvözli az intézkedést, azonban az erőfeszítései ellenére - a jogszabályi rendelkezések folytán – még mindig akadnak olyanok, akik továbbra sem lesznek jogosultak a juttatásra, mert a kevesebb biztosítotti idővel sem rendelkeznek a törvény által meghatározott időszakban. Mindemellett az összeg is igen csekély. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a kivételes rokkantsági ellátás - valamennyi feltétel meglétekor is - csak különös méltánylást érdemlő körülmények esetén mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján jár. Ráadásul csak az éves költségvetési törvényben meghatározott keret erejéig ítélhető meg.

A kivételes rokkantsági ellátás folyósításának időtartama, nem számít bele az előzetes biztosítotti időbe.  Így ha az érintett az ellátás ideje alatt nem tud dolgozni, illetve további biztosítási időt szerezni, úgy nem válik jogosulttá a rokkantsági ellátásra.

A jogalkotó 2018. január 1-jétől vezette be a kivételes rokkantsági ellátást azzal a céllal, hogy azok a megváltozott munkaképességű emberek is élhessenek a rokkantsági ellátás lehetőségével, akik - a jogszabály által megkívánt előzetes biztosítási idő (5 éven belül legalább 1095, 10 éven belül legalább 2555, 15 éven belül legalább 3650 nap) hiányában – korábban arra nem voltak jogosultak.

Ki lehet kivételes rokkantsági ellátásra jogosult?

A Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvény értelmében a kivételes rokkantsági ellátást az a megváltozott munkaképességű személy veheti igénybe, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

a)     akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

b)    akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét az előzetes biztosítási idő hiánya miatt elutasították és e döntés - melyben foglaltak szerint az érintett rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével - véglegessé vált,

c)     aki keresőtevékenységet nem végez és

d)    aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Miután a jogalkotó feltételül szabta, hogy az ellátást csak azok igényelhetik, akiknek legfeljebb 50 %-os egészségkárosodásuk van, így biztosan nem lehetnek jogosultak erre a juttatásra a B1 komplex minősítéssel rendelkezők, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő B2 kategóriába sorolt megváltozott munkaképességű emberek sem.

Fontos tudni, hogy a kivételes rokkantsági ellátás – valamennyi feltétel meglétekor is - csupán különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján jár. A mérlegelés során előnyben kell részesíteni azt az igénylőt, aki rendelkezik a szükséges biztosítási idő 90 %-ával. Továbbá, figyelembe kell venni az érintett egészségkárosodásának a komplex minősítésben rögzített mértékét, előzetes biztosítási idejének tartamát, jövedelmi helyzetét, illetve az általa hivatkozott különös méltánylást érdemlő körülményeket. Mindez összességében szerepet játszik abban, hogy az igénylő megkapja-e a kivételes rokkantsági ellátást, vagy sem. Ráadásul az ellátás csak az éves költségvetési törvényben meghatározott keret erejéig ítélhető meg.

A költségvetési törvény által a kivételes rokkantsági ellátás megállapítására meghatározott keretösszeg megosztásáról a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter dönt, aki erről a tárgyévet megelőző év november 30-áig értesíti a rehabilitációs hatóság vezetőjét.

Az ellátás mértéke

A kivételes rokkantsági ellátás mértéke a rokkantsági ellátás minimum összegének 65 %-a, ami jóval kevesebb, mint az az összeg, ami az érintettet a feltételek teljesülése esetén a besorolása szerinti rokkantsági ellátásként megilletné.

Például, 2018-ban az a megváltozott munkaképességű személy, aki öt éven belül eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és a komplex minősítés szerint rehabilitálható,(C1 kategória), illetve az, aki egészségi állapota miatt tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel (C2 kategória) havonta minimum 44.500,- Ft rokkantsági ellátásra lenne jogosult. A kivételes rokkantsági ellátásuk ugyanakkor a jogszabálynak megfelelően csak 28.925,- Ft, lehet. Azok a megváltozott munkaképességű emberek, akik orvos-szakmai szempontból önellátásra képesek, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztathatók (D kategória) rokkantsági ellátásként havi minimum 49.445,- Ft kaphatnak, míg a kivételes rokkantsági ellátás összege ennek megfelelően 32.140,- Ft lenne. Az önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes megváltozott munkaképességű  személyek (E kategória) esetében a rokkantsági ellátás összege minimum 54.390,- Ft, míg a kivételes rokkantsági ellátás összege 35.355,- Ft.                      

Az igénylés menete, határidők, az eljárás lefolytatása

A kivételes rokkantsági ellátást – a rokkantsági ellátáshoz hasonlóan - írásban, az erre rendszeresített nyomtatványon lehet igényelni, amit az érintett személy lakó, illetve tartózkodási helye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Megyeszékhely szerinti Járási Hivatalánál (a fővárosban és Pest megyében élők esetében Budapest Főváros Kormányhivatal III. kerületi Járási Hivatalánál) kell benyújtani.

Az igény benyújtására a törvény szigorú határidőt szab meg. Nagyon fontos, hogy a kivételes rokkantsági ellátást csak az előzetes biztosítási idő hiánya miatti elutasító döntés véglegessé (korábbi szóhasználat szerinti jogerőssé) válását követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.

Más a helyzet ugyanakkor, ha a rokkantsági ellátás iránti igényt a biztosítotti idő hiánya miatt még 2018. január 1-je előtt jogerőre emelkedett határozattal utasították el. Ez esetben a kivételes rokkantsági ellátást 2018. december 31-ig lehet igényelni.

Az igénybejelentés során nyilatkozni kell azokról a különös méltánylást igénylő körülményekről is, amelyek alapján az érintett a kivételes rokkantsági ellátás megállapítását kéri. Amennyiben lehetséges, úgy ezek meglétét iratokkal is igazolni kell.

A kivételes rokkantsági ellátást a - fent felsorolt - jogosultsági feltételek bekövetkezésétől, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától lehet megállapítani. Ezért is célszerű a kivételes rokkantsági ellátás iránti igényt rögtön, a biztosítási idő hiánya miatti elutasító döntés véglegessé válása után előterjeszteni.

A kivételes rokkantsági ellátás ügyében hozott határozat ellen közigazgatási úton nem lehet jogorvoslattal élni, sőt a döntés bírósági felülvizsgálata is csak semmisségi ok esetén kezdeményezhető.  Semmisségi ok lehet például, ha az ellátásról döntő hatóság mellőzte a szakhatóság kötelező közreműködését, vagy döntését úgy hozta meg, hogy figyelmen kívül hagyta a szakhatóság állásfoglalását. Semmisségi ok lehet az is, ha a döntés tartalma ellentétes a közigazgatási bíróság adott ügyben hozott határozatával.

A semmisségi okok kivételével más esetben tehát nem lehet kérni a határozat bírósági felülvizsgálatát. Így például a bíróság nem vizsgálhatja felül azt, hogy a hatóság megfelelően alkalmazta-e a mérlegelési szempontokat az adott ügy elbírálása során.

Ugyanakkor, ha az igényt kizárólag azért utasították el, mert a kivételes rokkantsági ellátásra szánt költségvetési keret az adott évben kimerült, a kérelmet a következő évben újból elő lehet terjeszteni.

A kivételes rokkantsági ellátás folyósításának időtartama, nem számít bele az előzetes biztosítotti időbe.  Így ha az érintett az ellátás ideje alatt nem tud dolgozni, illetve további biztosítási időt szerezni, úgy nem válik jogosulttá a rokkantsági ellátásra.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

 

 
----------------------------------------------------------------------------------
Kedves Civilek!
2018.01.01-től a nonprofit szervezeteknek is 
kötelező lesz a cégkapu használata, a lenti linken lehet rá 
regisztrálni.


https://tarhely.gov.hu/ckp-regisztracio/kaulogin.html

 

----------------------------------------------------------------------------------------