Etikai kódex
A Mozgáskorlátozottak Egymást Segítők Egyesületének etikai előírásai
1.
A Szociális Munka Etikai Kódexe (továbbiakban: Etikai Kódex) a
szociális munka gyakorlatát meghatározó szakmai etikai normákat
tartalmazza.
2.
Az Etikai Kódex az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatára, az Európai
Szociális Kartára, az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményére, az
Emberi Jogok Európai Egyezményére, valamint a Szociális Munkások
Nemzetközi Szövetségének Szakmai Kódexére támaszkodik.
3.
Az Etikai Kódex a szociális munka folyamatában részt vevők értékeinek
és emberi méltóságának megőrzését, helyreállítását és kiteljesítését
szolgálja. Elősegíti a szakma elkerülhetetlen etikai dilemmáiban való
eligazodást és azok feloldását.
4.
A szociális munka olyan szakmai tevékenység, amely a szociális munkás
felelősségét meghatározó etikai elveken alapul. A szociális munkás
felelőssége, hogy saját kompetenciáján belül -a tevékenységének
megfelelően- nyújtson szakmai szolgáltatásokat.
5.
A szociális munka jogszabályban meghatározott képesítési
követelmények alapján elsajátítható szakmai ismeretekre,
tapasztalatokra, készségekre és értékekre épül.
6.
A szociális munkás felelőssége a kliensekkel, a munkatársakkal, az
egyéb szakmák képviselőivel és a társadalmi környezettel való
együttműködésre terjed ki.
7.
A szociális munkás felelősséget vállal az egyének, csoportok, családok,
közösségek (a továbbiakban kliens), valamint a szervezetek,
intézmények érdekeinek képviseletében és lehetőség szerinti
érvényesítésében.
Alapelvek
8.
A szociális munkás tiszteletben tartja minden ember méltóságát,
értékét, jogait.
9.
A szociális munkás a kliens hátrányos megkülönböztetése nélkül
végzi munkáját.
10.
A szociális munkás felelőssége, joga és kötelessége, hogy felhívja a döntéshozók,
valamint a közvélemény figyelmét mindarra, amiben a nélkülözés és a
szenvedés kialakulásáért a döntéshozók, a társadalom vagy egyes
intézmények felelősek, illetve amivel akadályozzák ezek enyhítését.
11.
A szociális munkás tevékenységével, szakmai állásfoglalásaival segíti elő
a társadalmi változásokat.
12.
A szociális munkás az általános adatvédelmi szabályokon túl is köteles
biztosítani a titoktartást és az információk felelős kezelését.
Bizonyos esetekben -bűncselekmények és jogsértések esetén társadalmi
felelőssége vagy egyéb kötelezettségei módosíthatják ezt a
felelősséget, amit mindenkor a kliens tudomására kell hozni.
A titoktartás minden szóbeli, írásbeli, hang-és képanyagra rögzített és
az azokból kikövetkeztethető információra, az esettanulmányokra,
esetismertetésekre és publikációkra is vonatkozik.
13.
A szociális munkás a kliens kiszolgáltatott helyzetével nem él vissza.
Munkája során a segítségnyújtás a döntő, az együttműködésre
kötelezett kliensekkel kapcsolatban is.
I . A kliens és a szociális munkás kapcsolata
14.
A szociális munkás elsődlegesen a kliens érdekeit képviseli, emellett
tiszteletben tartja mások érdekeit is.
15.
A kliens és a szociális munkás együttműködése olyan formális kapcsolat
keretében valósul meg, amely a bizalmon, az őszinteségen és a kliens
autonómiájának tiszteletben tartásán alapul. A segítő kapcsolat során
törekedni kell a klienssel való egyenrangú kapcsolat kialakítására.
16.
A szociális munkás arra törekszik, hogy az általa nyújtott szolgáltatások
-megkülönböztetés nélkül - mindenki számára elérhetőek legyenek.
17.
A szociális munkában összeférhetetlen a szociális munkás és a kliens
közötti rokoni, baráti, szerelmi, üzleti (haszonszerzésen alapuló)
kapcsolat.
18.
A kliens indokolt esetben megválaszthatja a szociális munkást,
amennyiben az intézmény működése ezt lehetővé teszi. A szociális
munkás -szakmai megfontolás után és/vagy összeférhetetlenség
esetén -megszakíthatja a segítő kapcsolatot úgy, hogy gondoskodik a
kliens további szakmai segítéséről.
19.
A szociális munkás arra törekszik, hogy elhárítson, kiküszöböljön
és elkerüljön minden olyan befolyásoló tényezőt, amely a
tárgyilagos munkavégzést gátolja.
20.
A kliensek számára juttatott javakból a szociális munkás nem
részesülhet.
Elfogadta a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyűlése 2011. április 29-én
21.
Az egyesület számára juttatott javakból a szociális munkás
részesülhet, amennyiben azok elosztásáról az egyesület belső
szabályzatában egyértelműen határoz, és az elosztás szabályait
nyilvánossá teszi.
22.
A szociális munkás előzetesen tájékoztatja a kliensét az általa igénybe
vett szolgáltatás esetleges anyagi feltételeiről. A szociális munkás egyéb
ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
23.
A szociális munkát folytató szervezetek nem használhatják fel a segítő
folyamatot pártpolitikai célokra, vallási meggyőződés befolyásolása
érdekében.
24.
Amennyiben a szociális szolgáltatás igénybevétele valamilyen
elkötelezettséghez kötött, azt a klienssel előre közölni kell.
25.
A kliens -szociális munkásra vonatkozó -panaszát az érintett felek
bevonásával meg kell vizsgálni.
26.
A szociális munkás nem avatja be a klienst a munkahelyi vitákba.
27.
Amennyiben a szociális munkás tudomására jut a kliens szolgáltatás
igénybevételéhez kapcsolódó jogsérelme, bántalmazottsága, vagy a
függő, kiszolgáltatott helyzetével való visszaélés, kötelessége az illetékes
szervezetnél vizsgálatot kezdeményezni.
II. A szociális munkás és a szakma kapcsolata
28.
Az önkéntesek, laikusok, gyakornokok bevonásáért, illetve az általuk
nyújtott szolgáltatások minőségéért az őket bevonó szociális munkásé,
illetve az egyesület vezetőjéé a felelősség.
29.
A szociális munkás felelősséggel tartozik az általa vezetett segítő
folyamatért, annak minőségéért.
30.
A szociális munkás nem vállalhat el olyan feladatot, amelyben
tevékenységét visszaélésre vagy emberellenes célokra használhatják fel.
31.
A szociális munkás arra törekszik, hogy a szociális területen
tevékenykedő intézmények, szervezetek és szakemberek hálózatként
együttműködjenek, a társadalmi problémák megoldása érdekében
szakmaközi egyeztetéseket, fórumokat, szektor-és ágazatközi
együttműködéseket hozzanak létre.
32.
A szociális munkás joga és kötelessége, hogy folyamatosan nyomon
kövesse a szakma fejlődését, változását, és azt alkalmazza munkájában.
III. A szociális munkás és a munkatársak kapcsolata
33.
A szociális munkában és a munkatársak kapcsolatában alapvető érték
az együttműködés, amely formális keretek között valósul meg. A
szociális munkás tiszteletben tartja munkatársai nézeteit, tekintettel
van képzettségükre és kötelezettségeikre.
34.
A szociális munkás kapcsolatát munkatársaival a bizalom, a tisztelet és
a szolidaritás határozza meg, ezek azonban nem fedhetik el a szakmai
problémákat.
35.
A szociális munkás szaktudását, gyakorlati tapasztalatait és szakmai
információit megosztja munkatársaival, különös tekintettel a
pályakezdőkre és a gyakornokokra.
36.
A szociális munkás más szakemberekkel történő együttműködése során
tiszteletben tartja azok kompetenciáit, ez azonban saját felelősségét az
eset további vitelében nem csökkentheti.
37.
A szociális munkás tiszteletben tartja munkatársainak és más
szakembereknek a sajátjától eltérő véleményét és munkamódszerét.
Kritikájának felelős módon, az érintett bevonásával ad hangot.
38.
Magánjellegű kapcsolata munkatársaival a szociális munkást nem
befolyásolhatja abban, hogy szakmai tevékenységét legjobb tudása és
meggyőződése szerint végezze.
39.
A szociális munkás védi munkatársait az igazságtalan eljárásokkal
szemben. Támogatja őket a kliensek és a szakma érdekei miatt vállalt
összeütközésekben.
40.
A szociális munkás munkatársa helyettesítésekor tekintettel van annak
érdekeire, szakmai munkájára és a klienssel kialakított kapcsolatára.
41.
A szociális munkás és az őt foglalkoztató intézmény vagy szervezet
felelőssége, hogy csak feladatai ellátására alkalmas állapotban kerüljön
közvetlen kliensközelbe.
IV.
A szociális munkás munkahelyéhez és a társadalomhoz való
viszonya
42.
A szociális munkás munkahelyén az Etikai Kódex elvei, értékei
érvényesítésére törekszik. Ha ennek elérésében a szociális munkást
akadályozzák, akkor segítségért joga van az Etikai Kollégiumhoz fordulnia.
Szorgalmazza, hogy az Etikai Kódex kivonatosan kerüljön be az egyesület
szervezeti és működési szabályzatába.
43.
A szociális munkás munkahelye szakmapolitikájának és szakmai
gyakorlatának javítására törekszik, növelve ezzel a szolgáltatások
hatékonyságát és színvonalát. Ennek érdekében az őt alkalmazó
egyesület támogatásával részt vesz esetmegbeszélő csoporton, szakmai
továbbképzésen, a munkájához és egyéniségéhez legjobban illő
szupervízión
44.
A segítő munka során a szociális munkás védelemre jogosult a vele, az
egyesületével vagy a kliensével szembeni jogsértő vagy etikátlan
bánásmóddal szemben. Ha etikai sérelem éri akár intézmények, akár
személyek részéről, akkor kötelessége védelemért munkáltatójához,
illetve annak fenntartójához, vagy az Etikai Kollégiumhoz fordulni.
45.
A szociális munkás közszereplést vállalva minden esetben közli, hogy
milyen minőségben, kinek a nevében (egyén, munkahely, szakma, párt,
egyház, szervezet stb.) nyilatkozik, vagy cselekszik.
46.
Az Etikai Kódex az aláírók minden tagjára nézve kötelező. A
szociális munkás kötelessége az Etikai Kódexben foglaltak betartása, és
törekszik annak betartatására. Ez abban az esetben is kötelessége, ha
nem az egyesületben végzi munkáját.
47.
A szociális munkás a szociális munka értékeit tartja szem előtt, a
munkaidőn kívül végzett egyéb tevékenységei során is.
48.
A szociális munkás munkavégzése során tudatosítja környezetében a
társadalmi felelősségvállalás és -részvétel, valamint a szolidaritás
fontosságát.
Záró rendelkezések az Etikai Kódexhez
1.
Az Etikai Kódexet aláíróknak biztosítaniuk kell, hogy tagjaik
megfelelhessenek az etikai elvárásoknak és a szakmai
kötelezettségeknek.
2.
Az etikai alapelvek és normák nem helyettesítik a szakma működési
feltételeit:
· a kiépült infrastruktúrát a szükséges tárgyi feltételekkel együtt,
· a szakemberek felkészültségét,
· a szakmai szabályok ismeretét,
· a szociális munka egyéb szabályozási szintjeit,
· a szociális munka társadalmi presztízsét,
· az érdekvédelmet.
3.
A szociális munka Etikai Kódexe nyilvános, a szociális szolgáltatást
igénybevevők és az együttműködő intézmények és szervezetek számára
hozzáférhetővé kell tenni.
4.
Az Etikai Kollégium állásfoglalásai nyilvánosságra kerülnek.
Szociális munka: olyan, hivatásszerűen végzett tevékenység, melyet – a
szociális, illetve a gyermekjóléti ellátórendszeren belül vagy azon kívül személyes
szolgáltatásként nyújtanak, és amely az igénybevevők
problémáinak megoldásához szükséges külső és belső erőforrások komplex
mozgósítására, ezzel élet-és működőképességük javítására, illetve
helyreállítására irányul
Szociális munka célja: elősegíteni a társadalmi változásokat, a
problémamegoldásokat az emberi jólét, a szabadság és a társadalmi
igazságosság növelésében. Célja továbbá, hogy az emberi viselkedésről és a
társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával azokon a
pontokon avatkozzon be, ahol az emberek egymással és társadalmi
környezetükkel kapcsolatba kerülnek.
Szociális munkás: szakirányú egyetemi, főiskolai, alapképzésben vagy
mesterképzésben szerzett oklevéllel rendelkező munkatárs, aki szociális
munkát végez.
Kliens: egyén, család, csoport, közösség, aki/amely a szociális munkás
együttműködését igényli, vagy arra szorul.
Fenti szabályokat, mind az egyesület dolgozói, mind az egyesülettel megbízási vagy vállalkozási szerződésben lévőknek magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
Módosításokkal és kiegészítésekkel elfogadta az egyesület közgyűlése 2017. május 24-én.
Uramecz János Attila
elnök
